Cezanne festészete nélkülözi azt a fajta részletezést, amely sajátja azoknak a művészeknek, akik modellálnak és az ábrázolt dolgok felületét folyamatos festői módszerrel akarják visszaadni. Ahogyan azt Richard Shiff megfogalmazta: „Mondhatni analóg és kevésbé digitális hatásfokkal dolgozott.” A forma nála a sűrítés és az összefoglalás jogát nyerte el. Miközben friss levegőt hozott a modern művészetbe, festészete klasszikus rendet és hagyományos témákat is idézett, Árkádia régmúltját kora, a polgári társadalom korszerűsége helyett. Cezanne életművében, leveleiben Aix-en-Provence és környéke évezredes kulturális hagyományaira is reagált. Az antik, középkori és barokk építészet, a kulturális örökség és a helyi gimnázium klasszikus ismereteket adó oktatása mind Cezanne, mind pedig szeretett iskolai barátja, Émile Zola műveltségét meghatározták. A festő életművében a mediterrán vidék nyújtotta múltba fordulásban rejlő komoly értékek a kezdeti évektől a festő haláláig nyomon követhetők. Maurice Denis spontán klasszikusnak nevezte Cezanne-t, akinek művészetét történelmi értelmezések nem terhelik.
Helyszín: Szépművészeti Múzeum, földszint, időszaki kiállítótér
Időpont: 2021. október 29. – 2022. február 13.
Részletek és online jegyvásárlás:
