Az Otthonunk Kőbánya legfrissebb számából közöljük teljes terjedelmében dr. Pap Sándor és Révész Máriusz páros interjúját.
Nagy utat járt be a kerület a rendszerváltás óta, de ma már látjuk, hogy ennek meglett az eredménye. Kőbánya ma már a főváros egyik leggyorsabban fejlődő része. Az eredményekről a kerület gazdasági és fejlesztési tanácsnokával, dr. Pap Sándorral, valamint Révész Máriusz országgyűlési képviselővel, aktív Magyarországért felelős kormánybiztossal beszélgettünk.
– Mindketten sorsdöntő időszakban kerültek az önkormányzat képviselő-testületébe. Milyen volt akkor Kőbánya?
Révész Máriusz – 1990-ben lettem először önkormányzati képviselő, akkoriban Kőbánya nehéz helyzetben volt. Az ipar összeomlott, nagy volt a munkanélküliség. Az első ciklusban még azon kellett tanakodnunk, hogy ilyen helyzetben mitől lesz szerethető a város, miért költöznének az emberek Kőbányára, vagy mi tartaná itt őket. Azóta a kerület a főváros egyik leggyorsabban fejlődő része lett, főleg az elmúlt 10-12 évben. Igaz, voltak kevésbé sikeres periódusok is, így a baloldali városvezetés 2002-2006 közötti időszaka, amikor inkább a leépülés volt jellemző. Jól mutatja az akkori helyzetet, nemcsak felélték, eladták a kerület vagyonát, de még működési hitelt is fel kellett venni. Egy biznisz miatt bizottsági ülést hívtak össze egy halott képviselő nevében, és végül a szocialista alpolgármestert vesztegetés miatt börtönbüntetésre ítélték.
Révész Máriusz
Pap Sándor – Éppen 2006-ban szereztem mandátumot, és megdöbbenve tapasztaltam, micsoda állapotok uralkodtak. Kőbányának korábban – akkori értéken – 40 milliárdos részvényvagyona volt, a baloldali vezetés a vagyont pár év alatt felélte. Eladták például a Mázsa teret, amit később a jobboldali városvezetésnek kellett visszavásárolnia. Jól példázza a helyzetet, hogy a város szinte teljesen kihasználta a 2 milliárd forintos folyószámlahitelét, és 3 milliárdra akarták emelni, hogy ki tudjuk fizetni a béreket.
dr. Pap Sándor
– Mit lehetett tenni ilyen helyzetben?
Pap Sándor – Ekkor az SZDSZ-szel együtt nemet mondtunk a költekezésre. Elkezdtünk véget vetni az eladósodásnak, de az igazi fordulat 2010-ben jött. Korábban 12 önkormányzati bizottság vitte a pénzt tagokkal, szakértőkkel, elnökökkel – ezeknek a számát háromra csökkentettük. A tíz városi cégből hármat szerveztünk. Előtte minden baloldali képviselő bizottsági elnök, tanácsnok igazgatósági és felügyelőbizottsági tag volt, kapott komoly pluszfizetésért. Csak a képviselők juttatásain évi 100 millió forintot spóroltunk.
Révész Máriusz – 2006-ban lettem két ciklust követően újra képviselő. Ami a fizetések mértékét illeti, az önkormányzat a képviselői bérek terén komoly önmérsékletet tanúsított – és tanúsít azóta is. Jól szemlélteti, hogy az előző, 2014-19-es ciklusban a képviselőink a szomszédos, akkor még Karácsony Gergely vezette Zuglóban dolgozó kollégáikhoz képest alig feleannyit kerestek. Abban, hogy a felszabaduló pénzeket a város fontos fejlesztésekbe forgatta, dr. Pap Sándornak óriási szerepe volt.
– A fejlesztésekre fordított összegek terén mára meddig jutottunk?
Pap Sándor – 2010-ben a konzervatív a többség előtti utolsó évben a fejlesztésre szánt pénz kevesebb volt mint 500 millió forint, amit 2019-re több mint 10 milliárdra emeltünk. A kerület teljes költségvetésében ezzel a fejlesztésekre fordított források aránya 2,5 százalékról kb. 40 százalékra nőtt.
– Mekkora lökést jelentett mindez Kőbányának?
Révész Máriusz – Magyarország az elmúlt száz év legsikeresebb évtizedét tudhatja maga mögött, amiből Budapest is profitált. A fővárosban olyan kormányzati építkezések történtek, amelyek évtizedek óta húzódtak, így például a Várkert Bazár vagy a Zeneakadémia felújítása. Hamarosan befejeződik az Operaház megújítása, amelynek logisztikai központja, az Eiffel Műhelyház éppen Kőbányára, a Járműjavító felújított épületébe került. Puskás Aréna épült, a kormány rengeteg pénzzel segítette az állatkerti biodom projektet. A fejlődést mutatja, hogy a világháború óta először világhírű tervezőirodák dolgoznak Budapesten: hadd említsem csak a Városligetben elkészülő Magyar Zene Házát vagy a Kőbányára tervezett Közlekedési Múzeum épületét. Mindehhez hozzájöttek még a kerületi építkezések. Ha a saját erőből elvégzett fejlesztések értékét nézzük, akkor Kőbánya a kerületek rangsorában az elmúlt évtizedben mindig az első három között volt.
Pap Sándor – Beruházásaink közül a háziorvosi rendelők megújítását emelném ki, amelyekre aligha lett volna lehetőség stabil költségvetés nélkül. Felújítottunk több mint tíz óvodát és bölcsődét, illetve több általános iskolát részben vagy egészben. Nagyon büszke vagyok rá, hogy a Fővárosi Önkormányzat támogatásával még Tarlós István és dr. György István vezetése alatt elkészült az Újhegyi sétány is. Kőbánya a megkezdett munkának hála egyre jobban felértékelődik, és ezt nemcsak az ingatlanárak töretlen emelkedése mutatja. Itt, a Hungexpon épült a térség legnagyobb és legmodernebb kongresszusi központja, és az államnak fontos volt, hogy a Hős utcai szegregátumot felszámoljuk, hiszen csak erre a projektre 2,1 milliárd forint támogatást kaptunk. De a Hős utcaihoz hasonló kisebb zárványokat is felszámolt, vagy elkezdett felszámolni az önkormányzat a Noszlopy, a Bihari és az Alkér utcában. A fejlődést jól mutatja, hogy ma már az Örs vezér tér kőbányai részén jobb állapotok uralkodnak, mint a zuglói oldalon. Jobb állapotú a bölcsőde, az óvoda, az iskola, jobb az orvosi rendelő.
– Révész Máriusz 24. éve országgyűlési képviselő, dr. Pap Sándor pedig a tavaszi választásokon a Fidesz-KDNP egyéni képviselőjelöltje. A tapasztalatok szerint mit tud tenni egy elszánt képviselő Kőbányáért, illetve mit tenne a jövőben?
Pap Sándor – A kerületi egészségügyi intézmények felújítását folytatni kell. A kormány az Üllői úti Tengerszem háziorvosi rendelő felújításához 500 millió forinttal járult hozzá, és az Újhegyi rendelő hamarosan induló munkálatait is ennyivel támogatja. Ennek nyomán minden követ megmozgatnék, hogy a jövőbeni hasonló beruházásaink is kapjanak kormányzati támogatást. Útépítésben eddig is kaptunk állami segítséget, de a legnagyobb útjaink, például a Maglódi, Gyömrői, Sibrik, Gyakorló, Harmat, Mádi rossz állapotban vannak. Ezek fővárosi kezelésűek, de látjuk, hogy Budapest vezetése a problémán nem tud úrrá lenni. Ezen a téren is kormányzati segítséget kell majd kérnünk. A jövő generációkért felelősséget érző családapaként a környezet megóvását szintén kiemelt feladatnak tartom, hogy csak egy példát említsek: a kerékpáros közlekedés népszerűsítése érdekében támogatnám zárt biciklitárolók építését a lakótelepeken.
Révész Máriusz – A képviselő legfontosabb dolga elősegíteni az ország fejlődését, mert csak sikeres Magyarországon létezhet sikeres Kőbánya. Kormánybiztosként a feladatom, hogy az embereket aktívabbá, egészségesebbé tegyük, ezért sok sportberuházáshoz írtunk ki pályázatot. Ezek eredményeképpen Kőbányán a Sportligetben egy kilométeres futókör létesült, átadtuk a Bringapark pumpapályáját, tavasszal elkészül a sátras velodrom, ami az ország első fedett kerékpáros fapályája lesz, a Maglódi út 47. alatt pedig megépült hazánk legnagyobb falmászóterme. Az országért dolgozó kormányzati szereplők felkészült partnerre találtak Kőbánya vezetésében, a jó közös munka eredményeképp fejlődött a kerület. Fontosnak tartom, hogy Kőbánya következő egyéni képviselője is szorosan együttműködjön a városvezetéssel. Márpedig dr. Pap Sándor 9 éves városvezetői tapasztalata a záloga ennek. Ő olyan ember, aki itt lakik a kerületben, ismeri az embereket, az igényeiket, együtt él a várossal, ami garancia arra, hogy vele Kőbánya a jövőben is legalább olyan ütemben fejlődjön, mint az elmúlt időszakban.