Kezdőlap » Interjú Bagdy Emőkével

Interjú Bagdy Emőkével

play-sharp-fill

Bagdy Emőke: Hagyjuk, hogy a fejlődés törvényei hassanak a gyerekeinkre és szülőként segítsük elő, hogy megvalósulhasson, ami az egyes fejlődési korszakok feladata


A társadalmilag meghatározó mintát a szülő biztosítja


Veszélyes, nem egyértelműen meghatározott kifejezésekkel támadja az Európai Tanács emberi jogi biztosa a magyar gyermekvédelmi törvényt, amellyel kapcsolatban Bagdy Emőke, klinikai szakpszichológus úgy fogalmazott, hogy az elsődleges környezet a család, a megalapozott szexuális énkép pedig fiatal felnőtt korra alakul ki.


 – Tudományos értelemben pszichoszexuális nevelésről kell beszélni – szögezte le Bagdy Emőke. – Van primer szocializáció, ezalatt a tudomány azt érti, hogy az elsődleges emberformáló műhely a család. Van másodlagos szocializációs műhely, ez az iskolarendszer, már a bölcsődétől, óvodától kezdve, ahol belép a társadalom. A tudomány azt bízta ránk, hogy a legelső életidőszakban a primer szocializációs műhely kizárólagos feladata, hogy a kis személyiség, a jövendő felnőtt képes legyen szeretni, kötődni, ragaszkodni, elköteleződni. Az első két év a „szociális születésé”. Utána jön az az időszak, amikor már ketté válik a beavatkozás a nevelésbe, mert az óvoda intézményével belép a másodlagos szocializáció, amikor már a társadalom is éreztetheti a hatását.


A hangos vita része az a kérdés is, hogy mikor lesz érett a gyermek a szexuális másságok értelmezésére? Ön mit gondol erről? 


 – A tudományos megközelítés szerint vannak időablakok, genetikailag meghatározott belső program nyomán – folytatta a szakember. – Három és hatéves kor között kinyílik a genetikai készség arra, hogy várja a kulcsingert, vagyis az utánzandó mintát. Akkor is a szülő kerül előtérbe, mert a társadalmilag meghatározó mintát a szülő biztosítja. Ehhez hozzájárul az óvodai nevelés azzal, hogy annak szellemében, amit az illető biológiailag hozott magával, illeszkedik-e a kulcsinger. 


Szakemberként mit gondol a gyermekek korai érzékenyítéséről?


 – Nincs korai érzékenyítés, hadd érvényesüljön úgy a biológia, ahogy van. Amennyiben a kibontakozás során esetleg valamilyen más jeleket mutat, akkor álljunk szeretettel mellé, mert a gyermek fejlődését ez segíti. Korán hozzányúlni egy automatikusan végbemenő folyamathoz, teljesen felesleges. 


Bagdy Emőke azt is hangsúlyozza, hogy a másság, nem csupán a szexualitás elfogadására vonatkozik, hiszen vannak fogyatékkal, rosszabb anyagi helyzetben élők, a legkülönbözőbb formákban és szinteken jelenhet meg a másság. 


 – A pszichoszexuális érés identitásszakaszáig a másirányú vágyvilág lappang, látencia e korszak neve. Tíz, tizenkét éves korban, az identitás szerveződés évtizedében derül ki, hogy valójában melyek azok az ösztönirányok, amire érzékeny és reagáló az illető. A tudomány ma ötven, ötven százalékban áll a genetika és a pszichoszociális hatások eredete mellé. Mi azonban egy határsértő kultúrában élünk; vannak, akik fütyülnek a határokra, pedig azok tudományosan igazoltak. Az elfogadáson van a lényeg. Ha más lett a szexuális irány, nem ítélkezünk, de a mássá orientálás minden beavatkozása elutasítandó. Az élettörvényben kellene konszenzus. A jó az, és azt kell a nevelésben erősíteni, ami az életet védelmezi, támogatja, erősíti, és tovább viszi. Az élet továbbvitelének a parancsa az élet maga, hogy tovább folytatódhasson az emberiség.   


A szakember szerint hiányzik a mássági tolerancia, és ezért könnyen ragasztják rá valakire a homofób vagy a rasszista bélyeget, amikor másként gondolkodik, mint ahogy egyesek elvárnák.


 – Alapvetően érthető, hogy a kevesebben lévők, vagyis a más irányultságúak a többséghez szeretnének tartozni, ám közben szeretnék elérni, hogy a főtörvényt ők határozhassák meg, kitágítva a törvény határait, amibe már mindenki belefér. Egy gyermekvédelmi törvényben megadjuk a szülőknek a jogot és egyben a kötelességet, hogy a gyermeke fejlődését irányítsa, olyan mintákon keresztül, amivel a gyermeke azonosulni tud. A társadalmi nem kialakulásának a kezdeti időszakában nem mindegy mi vésődik be a gyerekbe, hiszen a karakter szó maga is bevésődést jelent.  Hagyjuk békén a gyereket, hogy tegye a dolgát a természet, és ennek egészséges menetét erősítsük szociális utakon. Ez a genderalakulás pszichoszociális elősegítésének a feladata.


Mennyire befolyásolja az óvodai nevelés a gyermekek személyiségfejlődését? 


 – Véleményem szerint, a személyiségfejlődés során és 10-12 éves korig gyűjtögető folyamat zajlik, a viselkedésminták megismerése, átélése, beépítése, önmagunk értékeinek felismerése. Senkinek nincs joga a fejlődéstörvényekkel ellenkező, vagy azokat kihasználó más utakat kinyitni, például az óvodai nevelésbe behatolni, és kívülről bármilyen érzékenyítéseket csinálni. Éppen ezért a kényes pont az óvodai nevelés, a szekunder szocializáció, amikor megjelenik a társadalmi nevelés, amelynek a normáit meghatározza egy kultúra, és ha ez torz normákat állít fel, akkor sajnos nagyon nagy veszélyek vannak. Mindez akkor történhet meg, ha a tudomány tényein átlépünk. Az identitás, ami nem csupán a szexuális területre vonatkozik, hanem a teljes énképünkre, a serdülő korban kezd kiformálódni, és a fiatal felnőtt korban jut nyugvópontra az elkötelezett párválasztással, jó esetben a házassággal, az élet továbbvitelét ígérő családalapítással – jelentette ki Bagdy Emőke.  

 

 

 

 

Facebook Pagelike Widget
Facebook Pagelike Widget
Facebook Pagelike Widget