Az Otthonunk Kőbánya legfrissebb számában interjú készült Varga Judit igazságügyi miniszterrel. Ezt közöljük most teljes terjedelmében.
HAZÁNK BIZTONSÁGA A TÉT
Úgy tűnik, a gyermekvédelmi törvény miatt igyekszik az Európai Bizottság elhárítani az aláírást az újraindítási alapról. Több országban is létezik hasonló törvény, velük is fenntartásai vannak a bizottságnak?
A magyar gyermekvédelmi törvény valóban nem egy elszigetelt eset. Hasonló elképzelésekről hallottunk már Olaszországból és Romániából is. Az Európai Bizottság korábban Litvánia ellen lépett fel, Vilnius azonban nem engedett és sikerült megvédenie érdekeit. Mi is ezért tartunk ki, látjuk ugyanis, hogy a Nyugat-Európában uralkodó liberális felfogás, ami eltörölne mindent, ami nemzeti, tradicionális és keresztény, egyre nagyobb teret nyer. Mi itt Közép-Európában viszont a történelem sötétebb időszakából ismerjük már ezt a törekvést. Mondhatni megedződtünk, így közös erővel meg fogjuk védeni a magyar emberek érdekeit.
Milyen módon segíthet a népszavazás abban, hogy az uniós intézmények elfogadják a magyar törvényt?
A népszavazás egy nagyon fontos legitimációs eszköz, amely egyértelmű üzenete lehet a magyar emberek akaratának. Ezt nemcsak a Kormánynak, de Brüsszelnek is tiszteletben kell tartania, ha tetszik, ha nem. Mi, a magunk részéről úgy formáljuk politikánkat, hogy az mindig a magyarok érdekeit szolgálja. Ha pedig a népszavazáson a társadalom kijelenti, hogy nem akarja beengedni az LMBTQ-propagandát az iskolába, nem támogatja a nemi átalakító kezelések népszerűsítését, vagy hogy mindezt a médiában korlátozás nélkül lehessen mutogatni, akkor a mindenkori magyar kormánynak is ennek mentén kell meghatároznia politikáját a következő időszakra és azon kell dolgoznunk, hogy a jogszabályi környezetet is a választók döntéseivel összhangba hozzuk.
Az európai intézményekkel a migráció kapcsán is eltérő a vélemény. Lát esélyt egy közös álláspont kialakítására?
Talán Ön is emlékszik még arra, milyen soha nem látott mértékű támadás ért bennünket csupán azért, mert kerítéssel védtük Magyarországot és egész Európát az illegális bevándorlástól. Eltelik aztán néhány év és már 12 tagállam minisztere veszi védelmébe ugyanezt a fizikai határzárat. Mára ezért úgy látom, hogy nem is a tagállamok közti egyetértés, hanem az uniós intézményekkel közös álláspont megtalálása lesz a legnehezebb (ebben egyébként a mostani francia elnökségnek kulcsszerepe lehet majd). A „függetlenségéről” oly híres LIBE-bizottság jelentéstervezete például továbbra is a migránsok elosztásának kötelezővé tételét szorgalmazza, de az EP-ben is rendkívül erősek a bevándorláspárti hangok. Mi, köszönjük szépen, ebből a kvóta-rendszerből továbbra sem kérünk, mivel szerintünk nem a problémát kell Európába hozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol a legnagyobb szükség van rá.
Jelenleg Európában a balliberális erők uralják a közbeszédet, a konzervatív pártok összefogására tett lépések mikorra valósulhatnak meg?
Egyelőre még a különböző egyeztetések folynak, melynek keretében Orbán Viktor miniszterelnök úr már többször is találkozott lengyel kollégájával, illetve más tagállamok meghatározó politikusaival. Összehangolni a különböző országokból érkező pártok álláspontjait persze nem kis munka, nem megy egyik napról a másikra. Az európai reneszánsz irányába tett erőfeszítéseink ugyanakkor azt mutatják, hogy a tárgyalások jó úton haladnak. Ezekre a törekvésekre pedig szükség is van, hiszen gondoljon csak bele: az Európai Néppárt balratolódásával sok millió európai polgár maradt megfelelő és hatékony politikai képviselet nélkül. Ők számítanak ránk, hiszen mi vagyunk azok, akik a szabadság, a hagyományos európai értékek, az emberi méltóság és egy mainál sikeresebb európai politika mellett állnak ki.
Az európai intézmények közül több is szabadon értelmezi a lisszaboni szerződést, illetve több, az uniós államok által közösen elfogadott megállapodást, Ön szerint ez nem veszélyezteti a jogállamiságot?
Régóta felsejlett már a brüsszeli buborék stratégiája. Úgy próbálnak bennünket térdre kényszeríteni, hogy közben maguk az intézmények döntései is jogellenesek. És sok esetben már a látszatra sem adnak: az EP bíróság elé citálta az Európai Bizottságot, mivel az betartotta egy tavalyelőtti megállapodásunkat. Elképesztő! És ha ez nem lenne még elég, láthatjuk a hatáskörök egyre fenyegetőbb bővülését is. Amikor pedig nem felelünk meg az újabb és újabb ideológiai követelményeknek, akkor jön a kötelezettségszegési eljárás, majd az Európai Bíróság, ítéletet hoz, és jóváhagyja az egész történetet. Sokan így akarják elérni az egyre szorosabb uniót és az uniós hatáskörök lopakodó átruházását. Van azonban egy rossz hírünk. Mi ezt nem fogjuk hagyni, megálljt parancsolunk ennek az őrületnek. A jogállamiságot ugyanis nem lehet a jogállamiság kárára védelmezni.
