Kezdőlap » Van mire büszkének lenni – páros interjú

Van mire büszkének lenni – páros interjú

play-sharp-fill

Teljes terjedelmében közöljük a most megjelent Otthonunk Kőbánya újságban készült páros interjút.


Óriási elismerésben részesítette Kőbányát a Magyar Urbanisztikai Társaság idén a Hild János-díjjal. 1968 óta csak 64 településnek, köztük öt budapesti kerületnek ítélték meg a kitüntetést. A szakmai szervezet az elmúlt tíz év fejlődése alapján döntött a nyertesekről. A díjról D. Kovács Róbert Antal polgármesterrel és dr. Pap Sándor gazdasági és fejlesztési tanácsnokkal, korábbi alpolgármesterrel beszélgettünk.



„- A kitüntetés mutatja, hogy 2010-ben, amikor polgármesterként és alpolgármesterként átvették a város vezetését, valami új kezdődött Kőbányán. Mik voltak az első lépések?

  1. Pap Sándor: – Két példát mondanék arra, milyen örökséget vettünk át. Az egyik első intézkedésünk volt, hogy az orvosi rendelőinkben elhárítsuk az élet- és balesetveszélyt. Illetve az önkormányzat lakásait, üzlethelyiségeit bérlők fizetési hajlandósága csak 50-60 százalék volt, ami évi 800 milliós veszteséget termelt. Vagyis elődeink már a napi tennivalókkal sem törődtek. A pénz ezer helyen folyt el, így először stabilizálni kellett a helyzetet, reális és szigorú költségvetést kellett tervezni.
  2. Kovács Róbert Antal: Kőbánya akkoriban a vagyonfelélés mintapéldája volt: eladott részvényekből és dobra vert ingatlanokból fedezte kiadásait. De szakmai munka mellett szemléletváltásra is szükség volt. Azt tartom, hogy a várost nem elég ismerni, érezni is kell. Tudni kell, hogy van-e önbecsülése egy településnek, és e téren akkoriban nem álltunk jól. Ezért a döntések középpontjába az embereket helyeztük, hogy létrejöjjön egy közösség, amihez szeretnek tartozni. Az óriási megtiszteltetést jelentő Hild-díj is hangsúlyozza: az emberek életminőségében sikerült lényeges javulást elérni. És a kerület fejlődésének, pezsgő közösségi életének hála, a kőbányaiak mára úgy érzik, van mire büszkének lenni.

– Gyakorlatilag az alapoktól kellett kezdeni az építkezést. Ez csak komoly csapattal lehetséges…

  1. Pap S.: A Hild-díjban sok száz ember évtizedes munkája van. Szeretnék köszönetet mondani a Polgármesteri Hivatal egészének, kiemelve a pénzügyi iroda dolgozóit, akikkel a költségvetést személyesen tervezhettem. Nagyszerű volt látni, hogy a Vagyonkezelő óramű pontossággal, költségkereten belül dolgozott nemcsak a kezdetekben, hanem az elmúlt években is, amikor már nagyságrendekkel több fejlesztést végzett. 2006-ban lettem Kőbánya önkormányzati képviselője, és bizonyára sokan emlékeznek rá, hogy a Szent László tér parkját akkoriban elvadult sövény és mellig érő gyom borította. Hogy ma a hivatal előtti terület a város egyik leghangulatosabb része, az a Kőkert munkájának köszönhető, mint ahogy tucatnyi más kerületszépítő beruházás is, amelyeknek négy Virágos Magyarországért díjat köszönhetünk.

– D. Kovács R.: A képviselők elkötelezettsége, Mozsár Ágnes főépítész szakértelme és a városi cégek dolgozóinak szorgalma mellett külön megemlíteném dr. Pap Sándor tanácsnok urat, aki huszonévesen került a képviselő-testületbe. Jól tudott együtt dolgozni az idősebb kollégákkal, fiatalságából adódó dinamizmusa mindannyiunkat inspirált. A Vagyonkezelőt felügyelő alpolgármesterként kitűnően menedzselte a legnagyobb munkákat is, például a Pongrác-telep rekonstrukcióját, de rengeteg ötlete volt a városi ingatlanok hasznosítására, és komoly szerepe abban, hogy átfogó koncepciók készültek a járda- és játszótérfelújításokra. Elismerést keltett milyen kemény és bátor tárgyalópartner volt, amikor a kerület érdekében az itt beruházó cégekkel egyeztetett. Azoknak a megállapodásoknak köszönhetően Kőbánya rengeteg beruházáshoz kapott forrást, legyen szó a Continental vagy a Bosch akár sok százmilliós településfejlesztési hozzájárulásairól.

– Melyik beruházást tartják a legfontosabbnak?

D. Kovács R.: Az Újhegyi sétány 2016-2019 közötti megújítása szimbolikus, mert mutatja, milyen eredménye lehet a kerület és a főváros közös munkájának. Továbbá a sétány a lakótelep ütőere, de minthogy az elmúlt évtizedekben funkció nélkül maradt, a környék is vele együtt sorvadt. A felújítással viszont újra felpezsdült a közösségi élet, és persze emelkedtek a lakásárak. A fejlesztések összehangoltságát mutatja, hogy bár a sétány elkészült, a komplex építkezés folytatódik, így az orvosi rendelőt és a Sportligetet is megújítjuk.


– dr. Pap. S.: Nehezen tudnék választani. A kőbányai beruházások a Hild-díjon kívül több mint féltucat más értékes építészeti díjat is nyertek. A Rece-Fice Óvoda nívódíja számomra nemcsak egy jól sikerült intézményfejlesztés, hanem az a család- és gyermekbarát politika elismerése, ami mögött ott a több tucat játszótér, ovi és bölcsőde megújítása. A Kerepesi úti háziorvosi rendelő díja koronája a rendelők rekonstrukciós programjának. Az Állomás utcai Ügyfélközpont nívódíja bizonyítja, hogy az önkormányzat az embereket minél kulturáltabb környezetben kívánja fogadni. A Liget téri szolgáltatóház elbontásával pedig évtizedes adósságot róttunk le és egy gyönyörű közteret hoztunk létre. A nagy állami beruházások jól mutatják a kerület felértékelődését. Hiszen tíz éve ki gondolta volna, hogy az Operaház logisztikai bázisa és próbaterme, az Eiffel Műhelyház Kőbányán áll majd, vagy világhírű mérnökök a Közlekedési Múzeum szupermodern épületét a mi kerületünkbe tervezik.


– Milyen városépítő beruházások lesznek még?

– D. Kovács R.: Kőbánya a modernizációval a zöld úton is elindult, és elengedhetetlen a vasútban rejlő lehetőségek kiaknázása, az infrastruktúra fejlesztése. Kisebb lépésekben folytatni kell a fenntartható város koncepciójának megalkotását, amelyek az életminőséget javítják, legyen szó a lakótelepeken zárt kerékpártárolók létesítéséről, a komposztálás lehetőségeinek bővítéséről. De nagy feladat a régi ipari létesítmények, így a sörgyár területének hasznosítása is.

– Pap. S.: A kerület sorsa nemcsak az önkormányzaton múlik. Fontos állami beruházás a Bajcsy kórház fejlesztése. Sok út újult meg az elmúlt években, de nagyon sok fővárosi kezelésű nem, legyen szó a Maglódiról, a Mádi egy részéről, a Gyakorlóról vagy az Újhegyiről. Ezek ügyében tárgyalni kell a fővárossal. A Népliget rekonstrukcióját Budapest végzi, de a park Kőbányán fekszik, így nekünk is beleszólásunk kell legyen a folyamatba, hogy rendezettebb, biztonságosabb ligetünk legyen.

– 15 éve dolgoznak együtt a képviselő-testületben. Mit jelentene a városnak, ha dr. Pap Sándort országgyűlési képviselővé választanák?

– D. Kovács R.: Kőbányának újabb lendületet adhatna, ha olyan országgyűlési képviselője lenne, aki tökéletesen ismeri a város mindennapjait, itt neveli a gyermekeit, minden ide köti. A parlamenti képviselő óriási lobbierő, és akkor tud a legeredményesebben dolgozni, ha nemcsak megvan a rutinja a kerületi ügyekben, hanem a város vezetésével összeszokott csapatot alkot, valamint a közös értékrend és a barátság is összeköti őket.”

Facebook Pagelike Widget
Facebook Pagelike Widget
Facebook Pagelike Widget