Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszék és a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont kutatóinak legújabb vizsgálatai szerint a kutyák nem automatikusan reagálnak: amikor visszafogják a viselkedésüket, agyi aktivitásuk az emberi önkontroll idegrendszeri jellegzetességéhez hasonló mintázatot mutat.
A szakemberek rámutattak: a túlélés és az alkalmazkodás szempontjából meghatározó, hogy az élőlények képesek-e bármikor leállítani/megfékezni egy viselkedést. Ez a gátlási folyamat ugyanakkor különböző mechanizmusokon keresztül valósulhat meg. Míg például egy egér megdermedési reakciója a ragadozó közeledtére ősi és automatikus, addig az embernél, amikor leszokik a dohányzásról tudatos erőfeszítésre van szükség. Az emberi önkontrollban az agy evolúciósan újabb területei, köztük a homloklebenyek játszanak fontos szerepet. Ez EEG-vel mérve fokozott frontális théta aktivitásban tükröződik.
Az ELTE és a HUN-REN munkatársai arra keresték a választ, hogy a kutyák agya automatikusan oldja-e meg az engedelmességi helyzeteket, vagy valamilyen tudatos kontrollmechanizmus révén. A kérdés tisztázására éber, nem invazív EEG-vizsgálatot végeztek a szakemberek.
A kutatás során összesen 226 rövid, egyenként körülbelül félperces EEG-felvételt készítettek 14 családi kutya agyműködéséről. Ivajlo Jocsev (Ivaylo Iotchev), a HUN-REN TTK kutatója elmondta: a mérések alkalmával az állatok vagy egy parancsnak engedelmeskedtek – így nem ehették meg a fogásukba helyezett ételt, illetve nem vehették el a játékot -, vagy nyugalmi állapotban voltak.
Azt vizsgálták, hogy erősebb-e a théta aktivitás azokban a felvételekben, amelyek során az állatoknak vissza kellett fogniuk a viselkedésüket. Ha nincs ilyen különbség, a mechanizmus inkább az egér dermedéséhez lenne hasonló. A kutatók a vizsgálatok során az önkontrollt igénylő helyzetekben az emberi théta aktivitáshoz mind frekvenciájában, mind eloszlásában hasonló EEG-aktivitást figyeltek meg.
A kutatás vezetői, Kis Anna és Gácsi Márta, évek óta azt kutatják, hogyan segíthet a kutyák vizsgálata az olyan humán jelenségek jobb megértésében, mint az ADHD vagy az elhízás.
“A kutyák gyorsabban élnek és öregszenek, mint az emberek, miközben ugyanabban a környezetben mozognak, és hasonló társas és fizikai kihívásokhoz alkalmazkodnak” – magyarázta a közleményben Gácsi Márta, hozzátéve, hogy ez azt jelenti, hogy egyes fejlődési folyamatokkal és életkorral összefüggő tényezők hatékonyabban vizsgálhatók, mint az emberi populációkban.
Hozzátette: “Az embereknél a homloklebeny működésének zavarai az ADHD-ban és az abnormális testsúlygyarapodásban is szerepet játszanak. Ha a kutyáknál mérni tudjuk a homloklebeny bevonódásának EEG-korrelátumait, az lehetővé teszi egyes viselkedési és idegrendszeri hasonlóságok feltárását, és ezáltal pontosabb előrejelzéseket is készíthetünk az emberi folyamatokról”.
Ivajlo Jocsev szerint az eredményeket tágabb összefüggésben is érdemes értelmezni: “A kutyák homloklebenyének vizsgálata meglepően kevés figyelmet kapott eddig, annak ellenére, hogy milyen sokan gondolják úgy, hogy négylábú társaik gazdag belső világgal rendelkeznek. A patkányok agyának e részéről sokkal többet tudunk. Most azt mutattuk meg, hogy az fMRI mellett az olcsóbb és könnyebben alkalmazható EEG-mérés is használható erre a célra, ami számos további kutatás előtt nyithatja meg az utat a kutyák mentális folyamatainak és annak idegrendszeri hátterének vizsgálatában.”
2026. szeptember 2.
(MTI)
Add Comment