Szilágyi-Sándor András református lelkipásztor gondolatait osztjuk meg Önökkel:
„Jézus a bezárt ajtó előtt áll, és kopogtat, bebocsátásra vár. Arra vár, hogy valaki kinyissa az ajtót.
A bezárt ajtó sok minden lehet. Lehet a lakásunk ajtaja, lehet a bezárt otthonunk ajtaja, de lehet a bezárt szívünk ajtaja is.
Nézzünk szét a mi mai világunkban. Nem bezárt ajtók mögött élünk? Rácsok minden ablakon. Több ponton záró biztonsági ajtók minden lakáson. Bezárt a járvány, bekényszerített az otthonainkba. Ezen felül össze vagyunk zárva a gondjainkkal, félelmeinkkel. Össze vagyunk zárva önző indulatainkkal.
Adventben élünk. Várjuk a karácsonyt, várjuk Jézus Krisztus eljövetelét. A jó hír az, hogy Ő jön. Jön és kopogtat a bezárt ajtókon, mert segíteni akar. Ezért áll az ajtó előtt és kopogtat.
Advent jó híre az, hogy Jézus Krisztus nem kivonulni akar ebből a világból, hanem bejönni akar ebbe a mi világunkba. Be akar jönni az otthonainkba, a lakásunkba és ami a legfontosabb: be akar jönni a szívünkbe. Ott akar megszületni, ott akar felnövekedni és ott akar megszállni. A szívünknek, az otthonainknak akar állandó lakója lenni.
Abban, hogy Jézus bejön hozzánk vagy nem, abban nekünk nagy felelőségünk van. Miért nagy a felelőségünk? Azért, mert az a bizonyos ajtó belülről van bezárva. Csak belülről lehet elfordítani a kilincset és a kulcsot. Azt kinyitni senki nem tudja, csak Te.
Jézus nem tör be hozzád. Nem tör be senkinek az életébe, otthonába, szívébe. Neked kell megnyitni az ajtót előtte.
Ahol nyílik a zár, ő oda bemegy. És ahová bemegy, onnan a sok hiábavaló dolognak ki kell jönnie.
Adventben, amikor sorra gyújtjuk meg a gyertyákat az adventi koszorún, azt kívánom, nyissuk meg az ajtót a zörgető Jézus előtt és legyen otthonunknak, szívünknek egész életünknek állandó lakója!”