Kezdőlap » Bérmegállapodás – Elemzők: jövőre 5,5-7 százalékkal nőhetnek a bruttó átlagbérek

Bérmegállapodás – Elemzők: jövőre 5,5-7 százalékkal nőhetnek a bruttó átlagbérek

Jövőre 5,5-7 százalékkal emelkedhetnek a bruttó átlagbérek az elfogadott bérmegállapodás alapján az MTI által megkérdezett elemzők szerint. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői csütörtökön állapodtak meg a jövő évi béremelésről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF).

A megállapodás alapján a minimálbér bruttó összege 7,5 százalékkal, 347 000 forintra, míg a garantált bérminimum 6,1 százalékkal, 396 000 forintra emelkedik.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza kommentárjában kifejtette: az általa várt 5 százalék körüli mértékhez képest magasabb lett a minimálbér-emelés. Ezért az ING Bank által 2027-re előrejelzett 5,5 százalékos átlagbér-növekedésnél valamivel erősebb dinamika valósulhat meg. Ez néhány tized százalékpontos felfelé mutató kockázatot jelenthet az inflációra nézve, így a 2027-re várt inflációs csúcs a nyári hónapokban akár 4 százalék fölé is kerülhet – tette hozzá.

A gazdaságpolitika egyik legfontosabb feladata most, hogy a korábbi magas infláció és magas bérnövekedés egymást erősítő körét minél hamarabb és tartósan megtörje, és a bérezési folyamat ismét összhangba kerüljön a gazdaság teljesítményével – mutatott rá.

A közgazdász kitért arra a friss bejelentésre is, miszerint a vállalatok számára átlagosan 55 százalékkal csökken a rendszerhasználati díj a villanyszámlákban. Ez tompíthatja a magasabb béremelésből fakadó költségnyomást – vélekedett.

A foglalkoztatás szempontjából a magasabb minimálbér-emelés elsősorban az alacsonyabb termelékenységű, munkaintenzív ágazatokban jelenthet kockázatot, ahol szűkebb a vállalatok mozgástere a magasabb bérköltségek kitermelésére – jelezte. Összességében azonban nem számít arra, hogy a megállapodás érdemi foglalkoztatási visszaesést okozna. A fogyasztást ezzel szemben támogathatja az erősebb bérdinamika, különösen az alacsonyabb keresetű háztartásoknál.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője kommentárjában jelezte, a bérmegállapodás nagyobb bruttó béremelést eredményezhet nemzetgazdasági szinten, mint amennyivel a költségvetési törvénytervezet számol.

A szakember a bérmegállapodás tükrében 6,5 százalék körüli bruttó átlagkereset-növekedéssel kalkulál 2027-ben. A jövő évi költségvetési törvényjavaslatban 5,6 százalék szerepel.

Ismertette: a vállalkozások oldaláról felmerül a kérdés, hogy a növekvő bérköltségeket mennyiben tudják és kívánják érvényesíteni az árakban, vagy részben az alkalmazottak létszámcsökkentével teremtik elő a forrásokat. A vállalati reakciókat nagyban befolyásolhatja a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatok alakulása – jegyezte meg.

Arra számít, hogy 2027-ben a foglalkoztatottak száma kis mértékben csökkenhet, ám ez a munkanélküliségi ráta növekedésében nem fog megjelenni, mivel többen mennek nyugdíjba, így a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék körül maradhat.

A nettó reálbérnövekedés, ami 4 százalék közelében alakulhat jövőre, továbbra is támaszt adhat a lakossági fogyasztás bővülésének. Azonban ennek dinamikája 3,5 százalék környékére mérséklődhet, míg az éves átlagos infláció az idei 1,8 százalékról, 3,3-3,5 százalék közé gyorsulhat 2027-ben Németh Dávid várakozásai szerint.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy az átlagos béremelkedés ütemét a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett befolyásolja a fegyverpénz is. Ez az idén önmagában nagyjából 1,5 százalékponttal húzta fel éves átlagban a keresetemelkedés ütemét, jövőre pedig nagyjából ugyanennyivel húzza majd vissza azt – jelezte. Ettől a hatástól eltekintve az elemző 6-7 százalékos, míg azt is figyelembe véve egy 5-6 százalékos átlagos bérnövekedési ütemmel számol. Így 3-4 százalékos infláció mellett a reálkeresetek néhány százalékos növekedése várható.

Hozzátette: a foglalkoztatásra a minimálbér változásának csekély hatása van; amikor jelentősebb emelés volt, akkor sem csökkent érdemben a foglalkoztatás, itt a gazdaság általános állapota és a kereslet meghatározóbb.

A szakember szerint a fogyasztás bővülésének mértéke lassul, részint a bruttó bér kisebb emelkedése miatt. Ezt részben kompenzálja a legkisebb nyugdíjak emelése, illetve az alacsony keresetűek szja-jának csökkentése, így marad tér a fogyasztás bővülésére. Ez volumenét tekintve 3-4 százalékos lehet, az idei első félévi 5 százalék után – vélekedett.

Bagdi Lajos, a Niveus tanácsadó cég partnere közleményében rámutatott, a csütörtök este bejelentett bérmegállapodás hatására a minimálbérnél a nettó fizetés havi 36 913 forinttal, míg a garantált bérminimumnál havi több mint 30 ezer forinttal nő, különösen a minimálbér összegéig 2027-től alkalmazandó 9 százalékos szja-kulcsnak köszönhetően. Ez a minimálbéren foglalkoztatottaknál éves szinten már több mint 400 ezer forinttal többet jelent.

Arra is kitért, hogy a legfrissebb becslések szerint csaknem 200 ezer embert foglalkoztatnak minimálbéren, így csak hozzájuk kapcsolódóan mintegy 30 milliárd forinttal csökkenhet a költségvetés bevétele a személyi jövedelemadókulcs csökkentésének következményeként.

2026. november 20.

(MTI)

Facebook Pagelike Widget
Facebook Pagelike Widget
Facebook Pagelike Widget