Európa legrosszabb rémálma vált valóra azzal, hogy Oroszország támadást indított Ukrajna ellen, és olyan katonai krízis robbant ki a kontinensen, amilyenre a második világháború óta nem volt példa.
Az Otthonunk Kőbánya legutóbbi lapszámában három ismert kőbányai politikus beszélgetett a válság kapcsán.
Dr. György István, a Miniszterelnökség államtitkára, Kőbánya rendszerváltást követő első polgármestere, továbbá D. Kovács Róbert Antal jelenlegi polgármester és dr. Pap Sándor gazdasági és fejlesztési tanácsnok, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje is egyetértett abban, hogy Magyarországnak a háborúból ki kell maradnia, amihez elsősorban higgadtságra van szükség. Megfontolt politikával elérhető, hogy a háború árát ne a magyar családok fizessék meg, és az ország gazdasága ne szenvedje meg túlzottan a káros hatásokat, hanem továbbra is előre menjen.
– A magyarok döntő többsége csak a szülők, nagyszülők elbeszéléseiből hallott olyan súlyos konfliktusról, amilyennek egyik napról a másikra szemtanúi lettünk. Tapasztalatok híján mégis mit lehet tenni egy ilyen helyzetben?
György István: – Az utolsó pillanatig bíztunk abban, hogy bár az orosz-ukrán helyzet elmérgesedett, háborús cselekményekre nem kerül sor. De kiderült, a most élők generációinak sem adatik meg, hogy ne szembesüljenek a háború borzalmaival. Éppen ezért nem meglepő, és nincs benne semmi szégyellni való, hogy nagyon sokan rémültek meg a szenvedés és a pusztulás láttán. Amire most igazán szükség van, az a higgadtság és megfontoltság, mert a meggondolatlan kijelentéseknek súlyos ára lehet. Elképesztő hallani, amikor ellenzéki politikusok olyan kijelentéseket tesznek, hogy a kárpátaljai magyarok oroszbarátok, hiszen ezzel egy fegyveres harc közepette gyakorlatilag emberek életét veszélyeztetik. De nemcsak nekik, mindenkinek tudatában kell lennie annak, hogy ebben a súlyos helyzetben egy Facebook-poszttal vagy fotóval is veszélybe lehet sodorni Magyarországot vagy a kárpátaljai magyarokat. Mindettől függetlenül persze Ukrajnával kapcsolatban szolidárisnak kell lennünk, illetve elítélni azt, ha valaki a konfliktusait katonai erővel akarja rendezni, mint ahogy most történik.
Kovács Róbert Antal:– Kőbánya úgy vélem egy dolgot tehet és tesz is: segít. Szívmelengető volt látni a kőbányaiak összefogását, hogy gyakorlatilag egy emberként mozdult meg a kerület. Óvodákban, iskolákban kezdődött gyűjtés, kőbányai taxisok szállították az adományokat. A képviselő-testület azonnali, 3 millió forintos segítséget szavazott meg a Cserkesz utcai szállónak, ahol az önkormányzat támogatásával így 130 menekült ellátását lehetett biztosítani. Őket kerületi pszichológus is felkereste. Weeber Tibor alpolgármestert úr közreműködésével sikerült az önkormányzat balatonlellei táborában családokat elhelyezni. Kőbányai cégek és a Bajcsy kórház is jelezte, hogy kész alkalmazni menekülteket, továbbá a polgármesteri hivatal, valamint vállalatok és a város tulajdonában lévő cégek dolgozói gyűjtést szerveztek, aminek keretében többek között aggregátort, takarókat, élelmiszert vittünk Kárpátaljára, a kaszonyi térségbe is. A kőbányaiak béke iránti vágya is egyértelmű, a kerület bizonyította: Kőbánya a béke pártján áll.
És hogy látja a közgazdász? A háború gazdasági kérdés is, még azoknak is, akik nem hadviselők. Mit mondanak a számok?
Pap Sándor:– Ugyanazt mondják, mint az észérvek: higgadtság és megfontoltság. Láthatjuk, hogy milyen súlyos következményei vannak az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankcióknak. Már olyan ellenzéki vélemény is megfogalmazódott, hogy Magyarországnak az energiaszektorra is ki kell terjeszteni a szankciókat – pedig ezt több uniós ország sem támogatja. Az ilyen kijelentés teljes meggondolatlanságra vall, hiszen le lehet csatlakozni az orosz gázvezetékről, de az nemhogy a rezsicsökkentés végét jelentené, hanem a magyar családoknak a mostaninál négyszer drágább gázt kellene vásárolniuk. De itt van a paksi atomerőmű bővítése, ami a jövőbeli olcsóbb áram garanciája. Csak egy példa: ha az erőmű által most megtermelt áramot máshonnan kellene beszereznünk, akkor a családok rezsiköltsége átlagosan évi 264 ezer forinttal nőne. Ez nem történhet meg, mert nem engedhetjük, hogy a háború árát a magyar családok fizessék meg!
Orbán Viktor miniszterelnök szerint elhúzódhat a konfliktus, ami azt jelent, hogy még több menekült érkezhet. Róluk hogyan lehet gondoskodni akár országosan, akár helyben?
György István: – Már most látjuk, hogy Magyarország és a magyarok jelesre vizsgáztak szolidaritásból. Államtitkárként a kormányhivatalokat felügyelem, amelyek szervezetten nyújtanak segítséget az érkezőknek, legyen szó ideiglenes szállásról, étkezésről, lelkigondozásról. Példaértékű a kormányhivatalok, karitatív szervezetek, önkormányzatok és magánszemélyek együttműködése. A minél komplexebb ellátás érdekében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében segítségpontokat nyitottunk, ahol a menekülők minden humanitárius segítséget megkapnak egy helyen. Mivel sokan autóval érkeznek, és így kikerülik ezeket a helyeket, ezért a tervek szerint mindenhol ahol szükségesnek látjuk lesznek még további segítségpontok. A másik nagy feladat az, hogy az embereket vissza tudjuk juttatni a normál életbe, vagyis elhelyezést, munkát, bölcsődei, óvodai, iskolai férőhelyeket tudjunk biztosítani nekik akár hosszabb távra. A kormányhivataloknak abban is kiemelt feladatuk lesz, hogy a dolgozni akarók és a cégek egymásra találjanak.
Kovács Róbert Antal:– Továbbra is számítunk arra, hogy újabb menekülthullámok érhetik el Kőbányát. Arra az esetre, ha további férőhelyekre lesz szükség, újabb ideiglenes szállásokat alakítunk ki. Már gondoskodtunk matracokról, ha például szükség lenne a Kocsis Sándor Sportközpont tornatermére is a hozzánk érkezők elhelyezéséhez. Nagy feladat lehet az, ha a már régebb óta itt dolgozó ukrajnai vendégmunkások családegyesítést kérnek, hiszen akkor bővíteni kell az oktatási, nevelési, egészségügyi alapellátást. Ebben is minden támogatást meg fogunk adni a segítségre szorulóknak. Bárhogy is lesz, mindent meg fogunk tenni a kihívások sikeres megoldása érdekében, hiszen már a koronavírus járvány alatt is több száz kőbányai önkéntes jelentkezett és pontosan tudjuk: ha szükség van rá, Kőbánya összefog.
A menekültek számára dr. Pap Sándor különleges eseményt, jótékonysági koncertet is szervezett. Hogy sikerült ez a kezdeményezés?
Pap Sándor:– Először is szeretnék köszönetet mondani Fásy Ádámnak, hogy a Békekoncert megszervezésében segített, továbbá annak a több mint húsz zenésznek, akik felléptek március 13-án a Mélytónál. És persze mindazoknak, akik kilátogattak a koncertre. A rendezvény ingyenes volt, de a szponzorok segítségével és a helyszínen tett felajánlásokkal sikerült közel 10 millió forinttal segíteni a menekülteket. A rendezvény alatt a 1357-es adományvonal tárcsázására is buzdítottuk a közönséget, amivel szintén jelentős forráshoz juttattuk a Híd Kárpátaljáért segélyprogramon keresztül a bajbajutottakat. De azoknak is nagyon hálás vagyok, akik a Fidesz helyi irodáján keresztül csatlakoztak ahhoz az akcióhoz, amelyben a menekültek számára törölközőket, takarókat, tisztálkodási és higiénés felszereléseket, valamint élelmiszert gyűjtöttünk. Az önkormányzattal együttműködve további több tonna adományt tudtunk elszállítani a segítségre szorulóknak.
Alig hagytuk magunk mögött a koronavírus-járvány okozta nehézségeket, Kőbánya fejlődését most újabb veszély fenyegeti. Megtörhetik az elmúlt bő egy évtized sikeres városépítését a háború negatív következményei?
Kovács Róbert Antal:– Nemcsak Magyarország, hanem Európa, sőt az egész világ gazdaságára negatívan hat a háború. Ha az áremelkedés tartós lesz, úgy az az intézményeink működési költségeit is növelni fogja. A beruházások esetében határidőcsúszásokat okozhat, ha az alapanyagok kereskedelme akadozni kezd, a drágulás pedig a költségek növekedésével jár. De mindezek mellett is mindent meg fogunk tenni, hogy Kőbánya tovább fejlődjön.
Mit tudna tenni országgyűlési képviselőként, hogy a háborúból adódó hátrányos következményeket tompítsa?
Pap Sándor:– Természetesen országgyűlési képviselőként az ország fő törekvéseit kell szem előtt tartani, de Magyarország és Kőbánya elsődleges érdeke eleve azonos: mindent meg kell tenni, hogy ebbe a konfliktusba ne sodródjunk bele. Még csak meggondolatlan kijelentésekkel sem veszélyeztethetjük az elmúlt 12 év munkáját és eredményeit, hiszen fejlődés csak békében van. Sem a magyar gazdaság, sem Kőbánya jövője nem lehet a háború áldozata. A jobboldal már helyben és országosan is megmutatta, hogy a válságkezelés az egyik erőssége, és rossz gazdasági helyzetből is talpra tudta állítani az országot is, a kerületet is. Ennek kulcsa, hogy alacsonyak legyenek az adók és folyamatosak a fejlesztések, vagyis a parlamentben is ezt a politikát kell képviselni.
Ha már a válságkezelésnél tartunk! Mindhárman nehéz időszakban kezdték Kőbányán a munkát. Sok év távlatából hogyan látják, mi az egykori munkáskerületből kulturális és szolgáltató központtá alakuló Kőbánya sikerének a titka?
György István:– A rendszerváltást követően, 1990-ben lettem polgármester az első szabad önkormányzati választást követően, és tizenkét évig vezettem a városrészt. A rendszerváltás időszaka felemelő periódus volt, de pénzügyileg nagyon nehéz helyzet uralkodott, csak az intézményrendszer fenntartására tudtunk koncentrálni. Alapvető változások 1998 és 2002 között történtek, amikor egyre több pénzt tudtunk felújításokra, fejlesztésekre költeni, de a baloldali kormányok visszatértével ez a lendület 2002 és 2010 között megtört. 2010 után azonban óriási fejlődés indult el, ami nagyban köszönhető annak, hogy a kerület, a főváros és az állam teljes összhangban tudott dolgozni.
Pap Sándor:– Sajnos 2010-ben, amikor D. Kovács Róbert Antal polgármester úrral átvettük a kerület irányítását, szintén nehéz baloldali örökséget nyögött Kőbánya. A kerület több tízmilliárd forintos részvényvagyonát a korábbi vezetés felélte. Az önkormányzati üzletek és lakások bérlőinek fizetési hajlandósága jó, ha 60 százalékos volt, csak a lakásállományunk évi 800 millió forintmínuszt „termelt”. Egy tucat önkormányzati bizottság működött tagokkal, szakértőkkel, ami óriási költség volt, nem véletlen, hogy a bizottságok számát radikálisan lecsökkentettük. Ebben az évben a kerület mindössze 500 millió forintot tudott fejlesztésekre költeni, míg a takarékosságnak és racionalizálásnak köszönhetően 2019-ben már ennek az összegnek a hússzorosát, tízmilliárd forintot. Vagyis 2010-ben első lépésként a pénzügyeinket rendbe kellett rakni, hogy Kőbánya idővel a leggyorsabban fejlődő fővárosi kerületek közé kerüljön.
A kerület saját fejlesztései mellett országos szinten is egyedülálló beruházások történtek Kőbányán. Ezeket hogyan sikerült tető alá hozni?
Kovács Róbert Antal:–2010 után a főváros a kerület és az állam együttműködése soha nem tapasztalt lendületet kapott. Szeretném kiemelni, hogy ilyen összefogás aligha jött volna létre Államtitkár Úr nélkül, hiszen dr. György István 2010-től négy éven át főpolgármester-helyettesként, majd újabb bő öt esztendőn át fővárosi kormánymegbízottként segítette Kőbányát. Számos fejlesztést köszönhetünk neki, hiszen ezen időszakban kiemelkedő mértékben újultak meg fővárosi kezelésű utak. De említhetem a 3-as villamos felújítását, a füves, zöld, korszerű villamospálya látványban is üde változást hozott. Ennek az időszaknak az eredménye a Kőrösi Csoma Sándor út felújítása is, ahogy évtizedek után ekkor épült ki az Új köztemető előtti körforgalom, megoldva nemcsak a közlekedési problémákat, de a környezetet is rendezve. Ezek a kiemelt beruházások szerepet játszottak abban, hogy az egyre inkább felértékelődő Kőbányára olyan intézmények települtek, illetve települnek, mint az Opera logisztikai központja, vagy a Közlekedési Múzeum, amelyek több tízmilliárdos állami fejlesztések és országos jelentőségűek.
A lehetőség tehát adott, hogy egy vezető a kerület határain túl is sokat tegyen Kőbányáért. Dr. György István négy éven át országgyűlési képviselő is volt. Miért tartja jó jelöltnek dr. Pap Sándort?
György István: – Megtapasztalhattam, hogy dr. Pap Sándor jogász-közgazdászként rendkívül képzett, felkészült szakember, legyen szó pénzügyekről, településfejlesztésről vagy az informatikai területről. 16 év városi politizálása garancia arra, hogy szoros együttműködésben dolgozzon a kerület vezetésével, a fejlesztésekről pedig világos és egyedi elképzelésekkel rendelkezik, ami az alapja annak, hogy képviselőként forrásokat szerezzen a megvalósításukhoz. Emberként pedig nyitott és szolidáris személyiség, aki kellően érzékeny arra, hogy meghallgassa az emberek problémáit és segítsen azok megoldásában.
Mire számíthat Kőbánya dr. Pap Sándortól, ha április 3-án sikerül megszerezni a mandátumot?
Pap Sándor:– A kerület egészségügyi intézményeinek a felújítását folytatni kell, és minden követ megmozgatok majd, hogy a Tengerszem és az Újhegyi rendelőhöz hasonlóan a továbbiakhoz is állami támogatást kapjunk. El kell érni, hogy a Kőbányán áthaladó nagy utakra Budapest több pénzt fordítson, így a Harmat, Mádi, Gyömrői, Gyakorló, Sibrik felújításáért az eddigieknél erélyesebben kell a fővárosnál síkra szállni, de akár az államnál is lobbizni kell forrásért. Kőbányán az elmúlt évtizedben nagyot javult a közbiztonság, a bűncselekmények száma a hatodára csökkent, rengeteg térfigyelő kamerát telepítettünk, folyamatosan bővül a közterület-felügyelet, egyre szorosabb a város együttműködése a rendőrséggel. A háború miatt az emberek biztonságérzete meggyengült, ezért kétgyermekes apaként azt vallom, a közbiztonságot is tovább kell javítani, hogy az egyre nyugtalanítóbb nemzetközi helyzet ellenére a mindennapok nyugalma ne sérüljön, Kőbánya megmaradjon a béke szigetének.